Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A filozófia (bölcsesség szeretete) nagyasszonya

2015.11.18
 

Népszerű tudomány

A filozófia (bölcsesség szeretete) nagyasszonya

Heller Ágnes akadémikussal, Széchenyi-díjas professzorral a Spinoza Ház éttermében beszélgetünk.
Professzor Asszony! Azt írta egyik cikkében, hogy semmilyen irányzathoz nem akar tartozni, hanem a saját irányzatát fogja a jövőben követni. Erről mondjon néhány szót!

Ez nemcsak nálam van így, hanem az a meggyőződésem, hogy az utóbbi 30-40 évben legalábbis a filozófiában megszűntek az irányzatok és iskolák és a filozófia személyessé vált. Én is egy személyes filozófus vagyok, de nemcsak én. Tulajdonképpen, Michel Foucault-tól tanultam ezt meg, amikor egyszer Amerikában együtt voltam vele, és valaki megkérdezte tőle professzor úr maga voltaképpen strukturalista vagy post strukturalista és ő azt válaszolta: én Michel Foucault vagyok.

Akkor ettől bátorságra kaptam. Azóta én viszont Heller Ágnes vagyok és mindannyian csak ezt válaszolhatjuk filozófusok, mert manapság már nem lehet utánozni minket, mert aki utánozza, már nem egy iskolába tartozik, hanem csak egy epigonná válik és nevetségessé! Régen voltak filozófiai iskolák, irányzatokhoz tartoztak, ma már aki igazán komoly filozófiát művel, az ma már nem tartozik irányzathoz, hanem személyes filozófussá lett. Én pedig egy vagyok a többi közül és nem egy különleges példány.

Az életrajzi könyvében, A bicikliző majomban olvastam: úgy emlékszem, hogy nem teljesen biztos, hogy Ferenc Jóska bonbont osztogatott a dédinek és a dédit szintén ebben a korban Petőfi Sándor pedig pipiskének hívta. Erről a történetről ossza meg gondolatait olvasóinkkal!

A dédanyám mesélte ezeket a történeteket. Lehet, hogy az egyik valószínűsíthető, mert amikor elmesélte azt a történetet Petőfiről, hogy pipiskének szólította, akkor Petőfi ténylegesen járt Balatonfüreden, és amikor azt mondta, hogy bonbont osztogatott Ferenc József császár még legényember volt Veszprémben tartózkodott, akkoron ő verifikálható, hogy az uralkodó, legalábbis egy pár napra a városban járt, az nem, hogy bonbont osztogatott a gyerekeknek.

De az azért eléggé valószínű, hogy a dédanyám ezt nem egyszerűen kitalálta, de ebben semmi csodálatra való nincsen. Petőfi Sándor egy fiatalember, Ferenc József már akkor császár volt, azért meglátogatta a magyar városokat, mert ez hozzátartozott dédanyám szerint a császári presztízs megteremtéséhez vagy fenntartásához. Nem tudom, hogy a történet igaz-e, hiszen csak az ő elbeszéléséből hallottam.

Félek is tőle, és sokan mondják is, hogy nem lenne sikeres, ha Obama győzne, abban az értelemben, mert nincs politikai tapasztalata, azon kívül nemcsak politikai tapasztalata nincsen, hanem tíz esztendőt az Egyesült Államokon kívül töltött, hogy másfajta tapasztalatai is hiányoznak. Ezért félek is attól, hogy Obama lesz a demokrata pártelnök jelöltje, fontos azokat a dolgokat elfogadni, mint azt mondtam Közép-Kelet-Európában, baj, hogy nincs politikai tapasztalat a politikusok mögött.

Kíváncsi lennék a véleményére, hogy Putyin miért mondott le ilyen könnyen a hatalomról, bár ugye azt mondják sokan, hogy továbbra is ő fogja Oroszországot vezetni. Elképzelhetőnek tartja azt, hogy négy év után visszakerül?

Putyin nem mondott le a hatalomról, most is ő lesz a legnagyobb hatalom Oroszországban, de annyi józan esze volt, hogy az alkotmányt nem változtatta meg. Ez provokáció lett volna, ő megváltoztatja az alkotmányt, akkor mindenki az új alkotmány szerint örökké elnök maradhatott volna. Ezt ő nem akarta, nem akarta megváltoztatni az alkotmányt, de semmi sem akadályozza meg, hogy négy év múlva megint elnöknek válasszák meg.

Az alkotmány csak azt nem engedi meg, hogy egymás után háromszor válasszák meg ugyanazt az elnököt. Újra megválaszthatják, ha egy ideig már nem elnök, de a hatalmat meg fogja tartani, de az, hogy ez meddig sikerül neki, az más lapra tartozik, azt előre nem tudhatjuk.

A világ különböző országaiban volt egyetemi professzor, mondhatom Ausztráliát, Amerikát, Izraelt, Magyarországot. Mi az oka annak, hogy a legjobb magyar egyetem a négyszázadik? Ez főleg pénz kérdése, vagy egyéb is?

Izraelben nem voltam egyetemi tanár, de Németországban igen. Magyarország ugyan rossz helyen áll az európai egyetemek közül, a kontinentális európai egyetemek közül csak két francia került be a legjobb egyetemek közé. Már a Sorbonne sem került be a legjobb egyetemek közé. Az európai egyetemek nagyon hanyatlóban vannak, egyre kisebbek a követelmények, egyre kevesebb a fiataloknak az ambíciója, ez hiányzik nagyon erősen.

Az, hogy a középiskolák jobbnak tűnnek, csak látszat, mert van egy pár hallatlanul tehetséges gyerek, aki elmegy a versenyekre, és nyer, nem jelentős. Ez, nem jelenti, hogy középiskolák átlag-színvonala valami különösen jó lenne. Nem csak az a baj hogy egyetemek tanári kara egyre kevésbé jó, a legkiválóbb emberek nem mennek el tanárnak már itt a közép-európai, európai kontinensen, hanem más foglalkozást választanak.

Üzletemberek, gazdasági emberek már nem mennek tanárembernek, tanári szakma egyre értéktelenebbé válik. Hihetetlen nagy dolog volt az én gyerekkoromban még, ha valaki egyetemi tanár volt. Majd az egyetemi tanár megvonja az ember vállát, istenem hát az egyetemen tanít, ilyen típusú tanár korábban elemi iskolában tanított volna. Nagyon csökken a tanárok és a diákok színvonala és ezzel kapcsolatos az, hogy nincsenek meg az anyagi feltételek. Egy orvosi, vagy egy mérnöki karnak, vagy fizikusoknak szükségük lenne nagyon komoly felszerelt laboratóriumra. Ezek hiányoznak és ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar egyetemek ilyen alacsony szinten vannak.

Szintén egy interjúban azt mondta, hogy nagyon nagy problémát jelent ma Európában az európai és a nemzeti identitás közötti összecsapás, ezt hogy lehetne megoldani?

Nem tudom, hogyan lehetne megoldani, de egyelőre az a helyzet, hogy nincs európai identitás, ha megkérdezünk egy fiatalembert ma, mit jelent számodra, hogy európai vagy, akkor a kérdést nem fogja megérteni. Ha megkérdezzük mit jelent, hogy magyar vagy, akkor lehet, hogy nem tud válaszolni, de a kérdés megértése az a fontos egy nemzeti identitásra vonatkozó kérdést mindenki megérti Európában.

Az európai identitásra vonatkozó kérdést viszont nem értik meg, tehát az európai tudat nem alakult ki. Régen kialakult az európai tudat értelmiségeknél, mint ellenzéki tudat anti-nacionalisták mondták, hogy ők európaiak, beleértve, ő európai, ő nem német. Most ez nincs így, most a nemzeti identitásnak erősebb szerepe van és az európai identitás valahogy nem igazán alakult ki ebben a pillanatban. Ez még várat magára, vagy kialakul, vagy nem, mindenesetre konfliktusokra sor kerülhet a nemzeti és az európai identitás között.

2006-ban kapott egy óriási dán díjat, ami harminchárom és fél millió forinttal járt. Ezt miért kapta és ki volt az, akiről ezt a díjat alapították a Koppenhágai Egyetemen?

Ez egy Carl Johan Sonning nevű ember volt, aki egy dán tudós professzor és félévszázada minden évben kiadják a róla elnevezett díjat különböző szakmákhoz tartozóknak, többek között filozófusoknak is. Ezen kívül egy zenei díjat. Magyarok között Liget is kapott ilyen díjat. Az általános díjban én vagyok az egyetlen magyar, de nem az egyetlen filozófus. Hét már megkapta előttem. Többek között egy Simon deu Bouvoir, és Hanasen is megkapta ezt a díjat. Harmadik filozófus nő vagyok, aki elnyerte. Tényleg egy nagyon nagy díj, és nem a pénz miatt nagy, hanem a presztízs miatt az.

Milyen a magyar filozófusok helyzete és milyen a világban a hírnevük?

A nyelvtől majdnem tökéletesen független és nincs olyan, hogy magyar filozófus. Vannak egyesek, Lukács Györgyöt mindenki ismeri, a Lakatosnak a nevét ismerik. Nem létezik, hogy a magyar filozófus hírneve, mert a filozófia eléggé nemzetközi, a legtöbb olyan filozófust, aki Magyarországon működik, nem ismerik. Ismerik a budapesti iskolát vagy a mi társaságunknak több tagját, Vajdát vagy Fehéret, vagy Márkust, akik a nevei forognak a világban. Egyeseket ismernek Németországban, akiket tudok mind professzorok voltak, de nem mondhatom, hogy külön, mint magyar filozófusok, jönnek számításba.

Utolsó kérdésem, hogyan tudta azt elérni, hogy a világ minden országában, akárhol van szálloda, bárhol jól tudja érezni magát?

Ez azt hiszem pszichológia, és a személyiségemhez tartozik, a lányom azt mondaná, hogy ez a genetikai szerencsém – válaszolta.