Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közérthetőbb jelentésekre törekszünk. Beszélgetés Domokos Lászlóval az Állami Számvevőszék elnökével

2015.11.08
 

 

Közérthetőbb jelentésekre törekszünk. Beszélgetés Domokos Lászlóval az Állami Számvevőszék elnökével

Elnök Úr! Az első kérdésem az együttműködéssel kapcsolatos. Említette, hogy szeretne több állami szervezettel együttműködni, köztük a Legfőbb Ügyészséggel.  Kíváncsi lennék, hogy gondolja az együttműködést a Parlament Költségvetési-pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságával, amelynek Jobbikos elnöke van, és korábban az állami Számvevőszék alelnöke is volt?

 

Domokos László (j) és a szerző

Úgy gondolom, hogy ennek a bizottságnak, amelynek kilenc évig tagja voltam, legutóbb alelnöke, egyik legfontosabb partnere a Számvevőszék. Eddig így volt, és ezt a helyzetet szeretném továbbra is megtartani. Nyilvánvalóan új helyzet áll elő, amitől nem lehet elvonatkoztatni. Továbbra is ezt a kapcsolatot szeretném fenntartani és igyekszem a szakbizottság részére az információkat, a szükséges jelentéseket időben rendelkezésre bocsátani.  Összefoglalva: nem lesz változás ezen a területen.

Bizonyára tájékozatták Önt munkatársai, hogy eddig már tíz éven keresztül átadásra került a Hágelmayer díj. Folytatja ezt a hagyományt?

A múlt héten történt meg a tényleges átadás-átvétel befejezése, ez a kérdéskör is szerepet kapott benne. Jelenleg még nem született döntés. Úgy gondolom, minden, ami jó – márpedig az erkölcsi elismerés egy szervezetben az – annak a hagyományát tovább szeretném folytatni. Szándékom, hogy ez a díj továbbra is legyen. Mód legyen rá, hogy a legjobban legkiemelkedőbb társadalmi és a szakmai munkát végzők számára rendelkezésre álljon.

Ön egy korábbi interjúban azt nyilatkozta, hogy nemcsak a negatívumokról fognak beszámolni, hanem a pozitívumokról, amelyek mintául szolgálhatnak. Ezt hogy gondolja publikálni?

Eddig is voltak ilyen törekvések. Fontosnak tartom, hogy amivel vizsgálataink során találkozunk és követendőnek tartunk, ismertessük a széles közvéleménnyel. A számvevőszéki vizsgálatoknál mindenki csak azt kérdezi, mi lett a rossz, nem pedig azt, hogy mit csináltak jól. Azt gondolom, hogy a jelentésekben legalább annyi a jó gyakorlat, csak nem kap kellő hangsúlyt. A Számvevőszéknek van egy kutatóintézete, ezért a jó gyakorlatokat szemináriumok keretén belül kellene ismertetni. Éppen most adtam ki ezzel kapcsolatban a vezetőknek azt a feladatot, hogy gyűjtsék össze az elmúlt időszak jelentéseiben megtalálható pozitív gyakorlatokat. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jól működő szervezetek maguk ismertessék a saját hasznos közpénzek és közvagyonnal kapcsolatos cselekvéseiket, intézkedéseiket.

Ön említést tett arról, hogy lesz majd vizsgálat, amely az önkormányzatokkal foglalkozik. Gondolom, mivel korábban ezen a területen tevékenykedett, részt fog benn venni.

Nem feltétlenül. Az önkormányzatokat nem szeretném túlhangsúlyozni. A közpénz felhasználás szempontjából, nagyon fontos a szerepük. Szeretném megemlíteni, hogy budapesti önkormányzatok vizsgálati tapasztalatairól még sosem volt sajtótájékoztató. Már intézkedtem két kerület vonatkozásában – ez a VI. és VIII. kerület. Fontosnak tartom – amiről a sajtótájékoztatón szó volt – hogy zárszámadási törvényről és a Vagyonkezelő Zrt. beszámolójáról legyen tájékoztatás. Az önkormányzatokkal és más egyéb területtel kapcsolatos ügyeket Warvasovszky  Tihamér elnök helyettes felügyeli.

Mit ért azon elnök Úr, hogy közérthetőbben szeretné interpretálni a jelentéseket?

Nagyon sok kritika érte nem nyilvánosan – de említhetném, amikor képviselőkkel beszél az ember vagy a sajtó munkatársaival – elhangzik, hogy tulajdonképpen mit állapított meg és mit javasol a Számvevőszék. Sok esetben gondot okoz a hétköznapok szempontjából, ezért egyszerre kell a közvélemény számára is érthető, de szakmailag megfelelő megfogalmazásokat keresnünk. Ez azt jelenti, hogy a szak zsargont szükséges „magyarítani”. Azért ne feledjük el a szakemberek saját maguk fogalmi rendszerét használni, sok esetben nem is a magyar, hanem az angolszáz közgazdász nyelvet.  Sokszor azt tapasztalom, hogy a közszféra szakemberei sem értik, hogy mit mond a Számvevőszék. Sok esetben a vizsgálati cél megfogalmazása  sem közérthető és utána  már a végén az összehasonlítható számokat sem értik. Célunk, hogy érthető legyen mindenki számára nemcsak annak a 38 önkormányzatnak és az érintett négy minisztériumnak szakemberi számára például egy energetikai jelentés.

Kívánja Ön bővíteni kapcsolatát más országok Számvevőszékével?

Válaszom igen. Az átadás-átvételnek fontos része volt, hogy az állami Számvevőszék milyen külpolitikai stratégiával lépjen fel. Hiszen Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, ez egy kihívás a Számvevőszéknek is. Fontos az együttműködés a Visegrádi négyekkel – inkább hatokkal – amely korábban is működött. Az Európai Unió Számvevőszékével is együtt kell tevékenykedni.

Milyen lesz a kapcsolat az INTOSAI-val, amelynek négy évig elnöke volt a magyar Számvevőszék elnöke?

A háromévente megrendezett INTOSAI kongresszust a közeljövőben tartják. Ez lehetőséget ad a személyes kapcsolatok kialakítására. Magyarország ebben a szervezetben nagyon komoly szerepet töltött be. Igazából 2004 óta inkább az Európai Unió kebelében működő Európai Számvevőszék felé kell fordulnunk. Más a helyzet, ezért újra kell értékelnünk nemzetközi kapcsolatainkat. Egy témát kiemelnék Önnek: ez a katasztrófavédelem és a helyreállítás. Ebben a témakörben megkerestek minket, hogy aktívan vállaljunk szerepet. Ez nagyon fontos, mivel hazánk is szeretne majd az európai vis major alap pénzéhez hozzájutni. Ez egy utóellenőrzési és támogatási rendszer. Fontos, hogy a magyar állami Számvevőszék az Európai Uniós ellenőrzésekben átmenjen a vizsgán. Véleményem szerint a témákhoz kapcsolódó nemzetközi kapcsolatokban fontos a mi szerepünk, amint ez a konkrét példa is mutatja.

 

Domokos László életrajza

A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1983-ban. Ezután a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen hallgatott közgazdaságtant, a diplomáját 1988-ban szerezte meg. 1991-ben az Államigazgatási Főiskola Továbbképző Intézetében szakközgazdász diplomát szerzett. Ezen kívül szervezetfejlesztő, stratégiai tervezői gyakorlata is van. 1988-1990 között a Békés Megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalat osztályvezetője volt. 1990-1994 között Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatalának gazdasági ügyekért felelős alpolgármestereként tevékenykedett. 1995-1998 között költségvetési szervek és vállalatok gazdasági tanácsadója volt. 1998-2002 között a Fidesz parlamenti frakciójának frakcióvezető-helyettese, a gazdasági kabinet vezetője volt. 2001 óta a Magyar Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának alelnöke. A 2002. őszi önkormányzati választások eredményeként tagja lett a Békés Megye Képviselő-testületének, ahol a Gazdasági és Környezetgazdálkodási Bizottság elnökeként és a Fidesz frakció frakcióvezetőjeként dolgozott. 2006. május 30. óta a Költségvetési-, Pénzügyi- és Számvevőszéki Bizottság alelnöke.

2010 júniusában Domokost az Állami Számvevőszék élére jelölte pártja, posztját várhatóan 12 évig látja el.