Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Múltszázadi építkezések

2015.08.11

 

 

Az építőipari ágazat növekedésének feltételei az EU-csatlakozás jegyében témakörben 1998 májusában az IKIM, az IPOSZ, az ÉVOSZ és a BKIK konferenciát rendezett – írta akkor Szarvas István az Építési Piacban.

A tanácskozás nyitó előadásában T. Asztalos Ildikó, az IKIM politikai államtitkára elmondta: a kormány külön kamattámogatási programot dolgozott ki a kis- és középvállalkozások számára. Az építőipari szektor a múlt évben 1,7 milliárd forintot fordított beruházásokra, amelynek 25 százalékát költségvetési forrásokból fedezték. A kormány a cégeknek az EU-konform minőség- biztosítási rendszerhez való csatlakozásához 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyújt. Szűcs György, az IPOSZ elnöke elmondta, hogy az építőipari kis- és középvállalkozások súlyát, fontosságát jelzi az az egyenletes fejlődés, amivel évről évre hozzájárul a GDP növekedéséhez. Tavaly a GDP 8 százalékát termelte meg.

Kreszán Albert, az ÉVOSZ elnöke a gazdasági kamarák és érdekképviseletek régió, városi és kerületi szintű együttműködésének fontosságát emelte ki. Hangsúlyozta az iparág munkahelyteremtő szerepét: ma százötvenezren dolgoznak az építőiparban és harmincötezren az építőanyag-iparban. A konferencia idején az érdeklődők két önálló, de rokon tematikájú kiállítást nézhettek meg. Az egyiken az ipari technológiával épített lakások energia-megtakarítási célú felújításához szükséges anyagválasztékot mutatták be, a másik – a VI. Nemzetközi Color Hungary 98 – festőmesterek szakmai fóruma és kiállítása volt.

Kétszázezer négyzetméternyi üzletközpont Budapesten

A főváros új, elfogadásra váró általános rendezési terve pontosan kijelöli azokat a zónákat, ahol megengedett a bevásárló- központok építése – jelentette be Demszky Gábor főpolgármester azon a budapesti konferencián, amelyet a bevásárló- központokról tartottak. Demszky Gábor a konferencia szünetében rendezett sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gombamód szaporodó üzletközpontok összterülete Budapesten már megközelíti a kétszázezer négyzetmétert. Az idén újabb három központot adnak át, s a döntéshozók asztalán jelenleg 22 terv vár elbírálásra. A bevásárlóközpontok engedélyezésében nemegyszer ellenérdekelt a főváros és a kerületi önkormányzat. A főpolgármester azt szeretné elérni, hogy a főváros legyen az illetékes engedélyező a 15 ezer négyzetméteres nagyság felett.

Induló építési projektek

Az építőipar teljesítménye mintegy 6-7 százalékkal nőtt 1996-hoz képest, és hasonló nagyságrendű növekedést jósolnak a szakértők az elkövetkező 2-3 évre is –tudtuk meg az IPOSZ-ban rendezett sajtótájékoztatón, ahol a hét éve alakult ob Marketing Bt. számolt be eddigi tevékenységéről. A cégvezető Bogdán Gábor elmondta: megalakulásuk óta működtetik azt az információs rendszert, amely képes bemutatni az építési piac keresleti oldalát és vállalkozik arra is, hogy közvetíti az ajánlatokat az építési vállalkozóknak.

A Bt. adatbázisa 1997-ben mintegy hatezer projektről rendelkezett információval, beleértve az ötvenmilliós és a tízmilliárdos projekteket is. A cégvezető elmondta, hogy az információk tartalmazzák a megrendelők nevét, címét telefonszámát, igényeit, a tervezők, beruházók, kivitelezők adatait, a várható kezdés és befejezés idejét. Terveik között szerepel, hogy speciális gyűjtési és feldolgozási módszerüket exportálják Európa más országaiba, esetleg franchise-rendszer kiépítésével. A cég bevétele 1997-ben ötvenmillió forint volt, megrendelőik tizenöt százaléka dél-dunántúli.

Két új üzem Gödöllőn

Új infúzió üzem kezdte meg működését áprilisban a Humán Oltóanyag-termelő és Gyógyszergyártó Rt. gödöllői telepén. A kétmilliárd forintos beruházás lehetővé teszi, hogy olyan hőérzékeny termékeket gyártsanak, amelyeket korábban nem tudtak előállítani. Májustól kezdi meg működését a Leoni Hungária Kft. A csúcstechnológiát képviselő üzemben az amerikai érdekeltségű UTA autóalkatrész-gyár számára készítenek kábelkötegeket, egyelőre ötven munkatárssal. A fiatalok elégedettek, az idősek elégedetlenek Csehországban. A megkérdezettek 53 százaléka jónak tartja életszínvonalát, derült ki egy országos felmérésből Csehországban. Az életkor szempontjából a legelégedettebbek a 20 éven aluli fiatalok. A legkevésbé elégedettek a 60 éven felüliek – írta Szarvas István az Építési Piac 1998/9. számában.

Almanach a tőzsdéről

Nyolcadik alkalommal jelent meg a Pénzügyi Tőzsdei Almanach, a pénzügyi gazdasági élet bibliája. A Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach nyolcadik kiadásának bemutatóján Kerekes György, a háromkötetes kiadvány fő- szerkesztője elmondta, hogy az idén a hagyományokat megőrizve, de a korábbi éveknél szélesebb körű információt kívánnak nyújtani. Az elmúlt évi kiadáshoz képest újabb nyolc fejezetet szerkesztettek, így a mostani 74-et tartalmaz, 3200 oldalon. Az egyes fejezetek szerkezete a tavalyi almanachoz képest részben megváltozott, illetve döntő többségük – eltérő mértékben – bővült. A gyűjteményt május végén zárták le, de a nyomdai munkák során számos friss adatot sikerült még érvényesíteni.

A szeptember végén megválasztott tőzsdeelnök, Simor András neve már olvasható az almanachban, s számos bank és brókercég is a megújult „vezérkarával” szerepel (például a Postabank). A pénzügyi szolgáltatások bővülésével új és kibővített fejezetek szólnak a hitelintézeti rendszerről, a lakás-takarékpénztárakról, az önkéntes, valamint a magánpénztárakról. Rendkívül informatív a kamarai rész, amely a gazdasági önkormányzatokról ad átfogó képet. A tavalyi induló év után az idén már csaknem a teljes kamarai rendszer megjelenik. A tájékoztatón jelenlevő Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára (aki nyolc éve a szerkesztőbizottság tagja) elmondta: a kiadvány oldalszámainak növekedése jelzi, hogy a szakma rohamosan bővül. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1998-ban több társaság került ki a könyvből, mint tavaly. Az almanach angol nyelvű változata – még frissebb adatokkal – ez év végére lesz kész, a kiadvány CD-változatára még legalább egy évet várni kell – írta Szarvas István az Építési Piac 1998/24. számában.

 

Forrás: Zetapress