Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nemzetközi ellenőrzési konferenciák Budapesten

2015.08.11

 

 

Két nemzetközi ellenőrzési konferencia volt 1997-ben Budapesten. Az őszi háromnapos konferencián 280 belsőellenőr – ebből 160 hazai szakember – az iparvállalatok, a pénzintézetek, a költségvetés és az önkormányzatok nemzetközi ellenőrzési tapasztalatait vitatta meg.

Hasonló témakörű konferencia – ahol még a nyugati országok nem vettek részt – nyolc évvel ezelőtt volt Budapesten, amit a Gépipari Tudományos Egyesület szervezett. A magyar résztvevők legmagasabb rangú képviselője Rubicsek Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) elnöke a konferencia szünetében rendezett sajtótájékoztatón – amelyből minikonferencia lett, mivel a konferenciára a sajtót nem engedték be – elmondta, hogy a magyar ellenőrzési gyakorlat nincs elmaradva a nemzetközi színvonaltól. Véleménye szerint a fő probléma az, hogy a rendszerváltás után a belsőellenőrzési kötelezettség megszűnt. A világszervezet, az Institut of International Auditors (IIA) budapesti konferenciáján a szervezet elnöke, William Bishop, és Giovanni Grossi, az európai (ECIIA) és egyben az olasz ellenőrzési szervezet elnöke válaszolt Szarvas István kérdéseire.

– Bishop úr! Köztudott, hogy Magyarország az INTOSAI-n belül a belsőellenőrzési módszertan kidolgozását végzi (az INTOSAI a világ állami ellenőrzési szervezeteinek ellenőreiből álló szervezet). Mennyire elégedett ezzel a munkával, és milyennek tartja a magyar belső-ellenőrzési gyakorlatot?

WB: Az elmúlt években nyugati mintára megvalósított ellenőrzési gyakorlatot példaértékűnek tekintem. A régión belül Magyarországon a legdinamikusabb az ellenőrzési rendszerek fejlődése; majd hozzátette: a bank- és a távközlési szektoré világszínvonalú. Ami az INTOSAI-ban végzett magyar munkát illeti, arról csak felső fokon lehet beszélni. A magyar Állami Számvevőszék nemrég nyugalomba vonult elnöke, Hagelmayer professzor elévülhetetlen érdemeket szerzett, de kiváló munkát végzett Dr. Gantner Péter úr is. Ennek köszönhető, hogy Budapest ad otthont a konferenciánknak.

– Grossi úr! Magyarországon nem egységes az ellenőrzési szakma a tekintetben, hogy szükséges-e ellenőrzési törvény. Mi erről a véleménye?

GG: Az ellenőrzési folyamatot szerintem a cégek belső érdeke alapján kell megszervezni, s ehhez nincs szükség állami beavatkozásra, esetleg törvényi szabályozásra. Vannak kivételek, ez volt Norvégia esete, ahol a sorozatos bankcsődök miatt olyan belső-ellenőrzési rendszert vezettek be, amely független a mindenkori cégvezetőktől.

Bishop úr által említett konferenciát a számvevőszék alelnöke, Sándor István nyitotta meg, aki egyben a Számvevőszékek Nemzetközi Szervezete belső-ellenőrzési szakbizottság vezetője is. E bizottság korábbi gazdája az USA volt. A konferenciát bevezető előadásában Göncz Árpád köztársasági elnök elmondta: a jövőben tovább kell erősíteni az Állami Számvevőszék és az Országgyűlés kapcsolatát, és mindent el kell követni, hogy jobban érvényesüljenek az ellenőrzések tapasztalatai. Annak a véleményének adott hangot, hogy a francia gyakorlathoz hasonlóan, bírósági jogkörrel kellene felruházni a számvevőszéket.

A konferencián szó volt a vezetés-irányítás és a vezetési tevékenységhez kapcsolódó belsőellenőrzés mai nemzetközi gyakorlatáról, s ugyanúgy a perspektívákról. A konferencián tíz ország számvevő- székének első számú vezetője volt jelen. A tanácskozáson jelenlévő Nagy Sándort, az Országgyűlés számvevőszéki bizottság elnökét arról kérdeztük, hogy osztja-e miniszterelnökünk optimizmusát, hogy rövidesen javaslatot tesznek az Országgyűlésnek, és bízik benne, hogy a jelölt megkapja a szükséges szavazatokat.

Nyikos Lászlótól azt kérdeztük, hogy szükségesnek tartaná-e a belső-ellenőrzési tevékenység törvényben való szabályozását? A számvevőszék alelnöke nemmel felelt, majd hozzátette: amíg a fogalmak nem szabályozottak, addig nem célszerű a törvényt létrehozni.

Horn Gyula miniszterelnöktől a Gépiparnak 1995-ben adott válaszára hivatkozva megkérdeztük (akkor azt mondta: gondolkodnak az ellenőrzési törvény létrehozásán), hogy áll most a kérdés? A miniszterelnök válaszában elmondta, hogy jelenleg nem tartja célszerűnek, mivel az ellenőrzés rendszere zárt. A Parlament ellenőrzi a kormány tevékenységét – ez a legfontosabb tevékenységeinek egyike és folyamatosan beszámoltatja a különböző minisztériumokat. Ezenkívül a Parlament állandó bizottságai is ellenőrző tevékenységet folytatnak – jelent meg a Gépipar 1997. 10. számában.

 

 

Forrás: Zetapress