Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Oláh György: Nem lehet sose az átlagot általánosítani

2015.11.12
 

 

Oláh György: Nem lehet sose az átlagot általánosítani

2013-ban két alkalommal is szerepelt Oláh György Nobel-díjas tudós neve szinte valamennyi magyar médiában. Először október 26-án, amikor találkozott Áder Jánossal, Magyarország köztársasági elnökével Los Angelesben. Másodszor november 8-án, amikor Szél Ágoston rektor és Molnár Mária Judit rektorhelyettes a Dél-Kaliforniai Egyetemen ünnepélyes körülmények között átadták a Semmelweis Budapest Award kitüntetést. Ezek késztettek arra, hogy megosszam olvasóinkkal a 14 évvel ezelőtt vele készített interjút, amelynek sok gondolata ma is hasznos. A Nobel-díjas kémiaprofesszorral 1999 novemberben beszélgettünk Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége székházában Budapesten.

 

Professzor Úr! Mi a titka a fiatalos kinézésének?

Oláh György és Szarvas István

Oláh György és Szarvas István

Nézze, ha én erre tudnék választ adni, akkor azt én szabadalmaztatnám. Ehhez segít, ha az ember el van foglalva, dolgozik és azon tevékenykedik amit szeret csinálni. Azt hiszem ez sokkban segít ahhoz, hogy az ember legalábbis szellemileg fiatalos maradjon.

Az ország létszámához képest jól állunk a Nobel-díjasok számát illetően. Ön egy interjúban azt mondta, ez nem a géneknek, hanem a jó iskoláknak tekinthető. Azt mondják, már nem olyan jó az iskolai képzés, mint a két világháború között volt.

Nem lehet sose az átlagot általánosítani. Ha az iskolarendszer változott is, vagy ahogy mondja, romlott valamit, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek tehetséges fiatalok. Lényegében az iskola egy lehetőséget ad és irányít, de azért alapjában véve magunk tanulunk. Életemben a legtöbbet az elemi iskolában tanultam. Az iskola egy inicatívát ad. Az ember érdeklődik, azt nem teheti meg, hogy nem olvas. Naponta 3-4 órát olvasok és tanulok új dolgokat. A tanulás egy soha véget nem érő folyamat.

Miként értékeli azt a tényt, hogy az eddigi magyar Nobel-díjasok amikor megkapták a kitüntetést, külföldön dolgoztak?

Ez igaz, de nem hiszem, hogy ezt negatív értelemben kell értelmezni. Ennek különböző okai voltak és vannak. A tudomány bizonyos területein kis országok nem tudják biztosítani a kutatásnak olyan centrumait, ahol szükséges dolgozni. Pl. egy fizikus kénytelen bizonyos területeken ott dolgozni, ahol a megfelelő nagyberendezés, vagy egyéb lehetőség fennáll. A másik dolog az, hogy az emigrációban talán mindenki keményebben dolgozott, mert egyrészt újból kezdte, és be akarta bizonyítani, hogy tud valamit csinálni.

Találkozott Ön a három közjogi méltóság közül valakivel?

Most nem, korábbi látogatásomkor igen. Nézze, a közjogi méltóságok elfoglalt emberek, ha híres focista lennék, lehet, hogy fogadtak volna. Glatz Ferenccel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével találkoztam.

Kikkel fog találkozni?

Főként szakmai kollégákkal, és ezen kívül a műegyetemen az 50 éves aranydiplomát kapó évfolyamtársaimmal. Nem tudom, hányan maradtak meg belőle és ki lesz ott. Ez egy érzelgős találkozó lesz, ötven év azért nagy idő.

Önt, mint Nobel díjast sokszor hívják előadni?

Én főleg szakmai előadásokat tartok, nem szeretek politikai előadásokba belemenni. Vannak más Nobel díjasok akik ezt teszik. Én még ma is szeretem csinálni kutatásaimat, ez az, ami érdekel.

Kérem, foglalja össze, hogy mivel foglalkozik annak ellenére, hogy 72 éves elmúlt?

Ön a koromat említette. Ezt nem lehet csak számokban kifejezni. Picasso azt hiszem festett amikor a 90-es éveiben volt. Nem azért festett, mert pénzre volt szüksége, hanem azért, mert gondolom, még mindig élvezte, azt hogy vászonra tegye elgondolásait. Én kutatok, mert jól esik kutatni. Ez olyan, mint az, hogy nem szabadna minden este sokat vacsoráznunk, és azt mondjuk, hogy most már nagyon tele vagyunk, nem fogunk enni többet, de másnap megint étvágyunk van. A kutatást ameddig élvezem, és jól esik, addig csinálom.

Mivel foglalkozik a kutatása?

Oláh György aláírása a fenti kép hátoldalán

Oláh György aláírása a fenti kép hátoldalán

Egy új üzemanyagcella kidolgozásával foglalkozom munkatársaimmal. Az eljárás lényege, hogy ne a jelenleg is használatos eldobható elemek alakítsák az elektromosságot, hanem egy új anyag. A battériák kémiai reakcióba lépnek, de ahogy kikapcsoljuk őket, ez a folyamat megáll, s az elem veszít az erejéből. Az új üzemanyag a metilalkohol lehet, amely megállás nélkül, akár tízezer órán át is képes erre a reakcióra. Ez a fejlesztés a legkisebb akkumulátoros felhasználástól az ipari berendezések működtetése szempontjából is meghatározó lehet. Nem kizárt, hogy ez lesz a jövő egyik új energiaforrása.

Ön szerint lesznek magyarok, akik Nobel-díjat fogak kapni?

Egész biztosan lesznek. akik fogak kapni. Hogy mikor, és milyen területen, ezt nehéz megmondani.

Melyik tudományág fog ön szerint a következő évezredben leginkább fejlődni?

Ez egy nagyon nehéz kérdés. Most a legtöbben joggal azt mondják, a biológia fénykorában vagyunk. Senki nem akarja azt mondani, hogy a biológiának nincsen hihetetlen jelentősége. Ugyanakkor én soviniszta vagyok és kémikus, és hiszek abban, hogy a kémia alapvető terület, mert a kémikusok tudnak új vegyületeket, vagy anyagokat csinálni.

A Magyar Tudományos Akadémia tudósai között kevés a hölgy. Az elnök és az alelnökök is férfiak. Mi erről Professzor Úr véleménye, önöknél Amerikában mi a helyzet?

Nem vitás, hogy a tudományban a nők jelenléte nagyon alacsony, értem ezalatt: akadémiai tagság és ehhez hasonlók. Ugyanakkor az egyetemeken most a tudományos pályákon tanulóknak azt hiszem 35-40 %-a hölgy. Ez változik, és azt hiszem, hogy ezt az élet is változtatja, mert sajnos a nők feláldozzák karrierjüket. Feleségem is kémikus és ő is feláldozta a karrierjét hosszú ideig, mert gyerekek vannak, és fel kellett nevelni őket. Nincs teljes egyenlőség, mert nincs biológiai egyenlőség. Férfiak nem szülnek gyereket és ezt a sort folytathatnám, de a modern élet ezt megváltoztatta és ennek következtében a nők lehetősége, hogy tudományos karriert csináljanak család mellett, megjelent. Sajnos ez nem teljesen egyvonalú, kivéve, ha valaki elhatározza, hogy nem akar családot, és teljesen arra készül, hogy nagy tudós legyen. Ez a helyzet javul, nem hiszem, hogy kvótákat lehet tenni, de amit én látok, Amerikában a számok lassan, de állandóan nőnek, de voltak mindig úgy Marie Curie-k és családjuk is volt és tudományt is csináltak van ilyen sok. Én meg vagyok győződve, hogy ez olyan probléma, ami el fog tűnni a következő évtizedek folyamán.

 

Oláh György

A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. Itt kezdte meg kutatói pályafutását Zemplén Géza professzor munkatársaként, majd 1954-56 között az MTA Vegyésztani Intézetének társigazgatója. 1956-ban először Kanadába, majd az Egyesült Államokban ment, ahol a Case Western Reserve University-n. dolgozott. 1971-től amerikai állampolgár lett. 1977-től Kalifornia államban él, ahol a Dél-Kaliforniai Egyetemen (University of Southern California) tanít. Még 1977-ben kinevezték az egyetem Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991 óta a Los Angeles-i Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Loker Hydrocarbon Research Institute) igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává választotta. Oláh György folyamatosan tartja a kapcsolatot a magyarországi kutatókkal. Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, szupersavak segítségével alacsony hőmérsékleten előállította a karbokationokat, és tanulmányozta szerkezetüket, tulajdonságaikat. E területen végzett munkájáért a Svéd Tudományos Akadémia 1994-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazta. Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFC) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg. 1999-ben nagy szerepet vállalt a Magyarországon 2000-ben megrendezésre került Magyar Tudósok  Világtalálkozójának megszervezésében. 2001-ben Corvin-lánc, 2002-ben Bolyai-díj kitüntetésben részesült. 2005-ben az American Chemical Society Priestley-éremmel tüntette ki. 2006‑ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2006 óta Budapest díszpolgára. 2011-ben Széchenyi-nagydíjat kapott.