Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Őszintén a kórházi fertőzésekről

2018.11.04

Őszintén a kórházi fertőzésekről

Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy és egészségügyi vezetők szaklapja által szervezett konferenciák az egészségügy kiemelt eseményei az ez évi október 17 és 18 án megrendezésre kerülő különlegessé tette,hogy fővédnökei Professzor  Kásler Miklós DS.c  miniszter és Dr Kovács Attila Országos tiszti főorvos voltak ez utóbbi előadást is tartott, továbbá ezen a konferencián került átadásra a Az IME Semmelweis Publikációs Díj.

A kétnapos konferencián 35 előadás hangzott el a megnyitó és záró  és a díjátadáson kívül 14 óra időtartamban nyolc szekcióban.

Mielőtt az előadásokról szólnánk nézzük meg mi is:

Az infekció ( fertőzés) kontroll fogalma:

Minden olyan tevékenység, beavatkozás, módszer, melyek révén megelőzhető, illetve csökkenthető az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulása:

Minőségi ellátási standard, mely hozzájárul a betegek biztonságának és elégedettségének növeléséhez:

Célja: A betegek ( ellátottak) és egészségügyi dolgozók fertőzésektől való védelme- költséghatékony módon

Az infekciókontroll nem egyenlő a kórházhigiénével, mivel tágabb fogalom:

tartalmazza a  járvány és fertőzés megelőzésének elemeit.

 

Kovács Attila országos tiszti főorvos. előadásában elmondta,hogy a fejlett országokban a betegek 7 százalékát érinti, Európában, csak a közvetlen költségeket figyelembe véve 16 millió többlet ápolási napot, 37 ezer közvetlen, 110 ezer közvetetten az infekcióhoz köthető halálesetet és 7 milliárd euró plusz kiadást jelent A magyar adatokat a 2012-es pontprevalencia (PPV) (Európa szerte egyszerre, azonos standardok alapján végzett), a kórházi fertőzésekre irányuló vizsgálatból idézte, eszerint hazánkban évente 99 ezer egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés fordul elő a kórházakban, ami évente 342 ezer többlet ápolási nappal jár. A nozokomiális fertőzések mintegy 80 százalékát a katéteres beavatkozások nyomán kialakuló húgyúti fertőzések, a lélegeztetéssel összefüggésben megjelenő tüdőgyulladások és légúti fertőzések, a műtéti sebfertőzések, valamint a véráramfertőzések teszik ki.

Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője arról szólt,hogy

az első európai PPV az Európai Járványügyi Központ koordinálásával 2011-12-ben zajlott le, lebonyolítására ötévente kerül sor, a második felmérést 2016-17-ben végezték. A PPV egyfajta pillanatfelvétel az adott kórházban észlelt nozokomiális fertőzésekről, képet ad a betegek állapotáról, a kórházi infekciókontroll működéséről, egyebek mellett az alkoholos kézfertőtlenítő, és az antibiotikumok használatáról, és más kórházi indikátorokról is, közte például a betegek elkülönítését szolgáló egyágyas szobák számáról Várni kell a pillanatfelvételre.

A 2012-es pillanatelvétel alkalmával 29, 2017-ben már 99 magyar kórház szolgáltatott adatot az európai vizsgálathoz, ebből 36 kórház adatait vonták be a reprezentatív mintába. A PPV eredményei november 15-ig embargósak, előzetesen azonban néhány számot kiemelt Oroszi Beatrix.

A két időszak között nagyjából változatlan maradt a fertőzések típusának megoszlása, a betegségek mintegy 70 százalékát a lélegeztetés talaján kialakuló tüdőgyulladás, a katéteres beavatkozás miatt fellépő húgyúti fertőzések, a műtéti sebfertőzések és a véráramfertőzések tették ki, ezen belül 2012-ről 2017-re a húgyúti fertőzések aránya kissé nőtt, míg a műtéti sebfertőzéseké kissé csökkent. Az infekciókat főként az e-col, a clostridium difficile és a staphylococcus aureus baktériumok okozták.

Továbbra is nagyon erős lemaradást mutatnak az uniós átlaghoz képest az előzetes publikált kórházi indikátorok. Míg 2012-ben az ezer ápolási napra vetített alkoholos kézfertőtlenítő 24 literes uniós felhasználásával szemben 6 literes magyar felhasználás állt, 2017-ben még nem volt uniós adat, a magyar felhasználás azonban még mindig csak 8,1 litert mutatott.

Hasonlóan elkeserítő a különbség a WC-vel, kézmosóval ellátott egyágyas szobák számát illetően. A 2012-es 24 százalékos uniós adattal 6,5 százalékos magyar arány áll szemben, ez a 2017-es uniós indikátor sem áll még rendelkezésre - ami feltételezhetően tovább javult - a magyar medián érték viszont már csak 6 százalék volt. (Kórházi fertőzések egyik forrása, hogy a fertőző betegeket nem tudják egyágyas szobában elkülöníteni.)

Az indikátorokban mutatkozó lemaradások indokolttá teszik a beavatkozást és arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nozokomális fertőzésekre, amelyekkel szemben egyedül a prevenció hatékony, s amely ellen minden befektetett forint megtérül. Ha a kórházak csak futnak a feladat után, az egészség- és gazdasági veszteség elkerülhetetlen. Előrelépni viszont csak többlet idő és anyagi erőforrás ráfordításával lehet -fogalmazott az előadó.

. Barcs István, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője alapvető hibának nevezte, hogy az októberben elkészült fertőzések elleni fellépés elleni rendelet készítésébe nem vonták be a infekciókontrollban érintett szakmák képviselőit - infektológusokat, epidemiológusokat, mikrobiológusokat -, sőt, az elkészült jogszabályt sem kapták meg véleményezésre.

A rendelet alapvetően kórházhigiénés szempontokat tükröz, noha az infekciókontroll nem azonos a kórházhigiénével - hangsúlyozta a szakember. Hiányzik a megoldás a szakterület égető az orvoshiányára, vonzó ösztönzők híján a hallgatók sem választják ezt a területet. Arról nem is beszélve, hogy maga az képzés is kérdéses, nincs ki oktassa a néhány érdeklődő medikust. Kiemelten fontos lenne a betegágy melletti infekciókontroll, a helyi mikrobiológiai laborok újraélesztése - ezek mind olyan elemet, amik nélkül pedig nem lehet érdemi infekciókontrollról beszélni. Leletgyárakba küldött mintákkal, irodából ki sem lép szakorvosokkal nem lehet gátat szabni a kórházi fertőzéseknek - fejtegette Barcs István.

A Semmelweis Publikációs díjat  és érte járó 150ezer forintot két főnek ítélték Boromissza Piroskának és Dr Feith Helgának ezt Dr Pásztélyi Zsolt  felelős szerkesztő és Tamás Éva  lapigazgató adta át.

.