Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rudolf Schuster szlovák államfő válaszolt kérdéseinkre

2015.08.11

 

 

Schuster SzarvassalA szlovák államfő meghódította a Magyar Parlamentet. A közelmúltban háromnapos látogatást tett hazánkban Rudolf Schuster államfő – írta Szarvas István a 2000. március 31-i Hetedhéthatár magazinban.

Amióta Szlovákiában is parlamenti választásokra került sor, amelynek eredményeként az eddigi ellenzéki pártok – köztük a Magyar Koalíció Pártja – kerültek kormányra, felerősödtek a felsőszintű látogatások. 1999. február 12-én Pozsonyban találkoztak hivatalosan a miniszterelnökök. Ezen kívül az elmúlt évben sor került több nem hivatalos miniszterelnöki és államfői találkozóra. A köz- társasági elnökök legutóbbi találkozója 1999. szeptember 6-7-én volt Pozsonyban.

A szlovák államelnököt útjára elkísérte öt miniszter és több államtitkár. Az elnök először négyszemközti, majd plenáris tárgyalást folytatott Göncz Árpád államfővel, ezt követően nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak. Magyarország és Szlovákia külpolitikai érdekei azonosak, minden segítséget megadunk Pozsonynak euroatlanti integrációs törekvéseihez – jelentette ki a magyar elnök, majd arról beszélt, hogy jelenleg 900 magyar vállalat működik Szlovákiában. A regionális együttműködésre követendő mintaként hozta fel Miskolc és Kassa példáját. A cigánykérdésről szólva azt mondta: A cigányprobléma az egész világon probléma, mely egyrészt szociális, másrészt oktatási kérdés. Magyarországon már érzékelhető a cigány értelmiség jelenléte. Parancsszóra nem lehet ezt a kérdést megoldani, csak ha az érintettek, így a civil szervezetek, maguk is akarják – tette hozzá Göncz Árpád.

– Saját hibánkból zártuk be a NATO-ba vezető ajtót, amit most újra kinyitottunk. Hiszek abban, hogy Magyarország támogatja még azt, hogy 2002, az EU-csatlakozások megkezdése előtt NATO-tagok legyünk – hangoztatta Rudolf Schuster. Köszönetét fejezte ki, hogy Budapest támogatja Pozsony tagságát az OECD- ben és részvételét az ENSZ BT nem állandó tagságában. A szlovák államelnök elismerően szólt a magyar privatizáció világon egyedülálló gyorsaságáról, melyből tanulni is tudnak, mint mondta: nem szeretnénk ugyanazokat a hibákat elkövetni. A cigány-problémáról a szlovák elnök kifejtette: mindkét országban, sőt Csehországban is napirenden lévő gond. Elmondta, hogy felvetette a megbeszélések során a közös orvoslást. Jelezte, hogy a cseh elnökkel közös védnökséget vállaltak az ügyben.

A tájékoztatót követően a szlovák elnök először Demján Sándort, a Trigánit Rt. igazgatóságának elnökét fogadta. Eszmecseréjükön szót ejtettek a Kassán folyó beruházásokról, a kereskedelmi és szórakoztatócentrumról is. Ezután Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével tárgyalt Rudolf Schuster. Lapunk kérdésére Kovács László elmondta, biztosította a szlovák államfőt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt is támogatja Szlovákia NATO-ba, illetve az EU-ba kerülését. Schuster államelnök elmondta az MSZP elnökének, hogy most kényszerülnek azokra a megszorító intézkedésekre, amelyeket Magyarország a Bokros-csomag révén megtett. A megbeszélés után fogadta az SZDSZ vezetőit, majd az Országos Cigány Önkormányzat elnökét, s megbeszélést folytatott Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével. Ugyanaznap délután nagy-formátumú beszédet mondott a Parlamentben, majdnem teltház előtt.

Először Göncz Árpáddal való kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy találkozásuk nagyon baráti és őszinte volt. Majd így folytatta: Göncz Árpád köztársasági elnök úr erőteljes személyiség. Európában megérdemelt tekintélyt és tiszteletet szerzett. Tapasztalatai, megnyilvánulásai és a V4-es csoport együttműködésének tökéletesítését szolgáló ösztönző javaslatai letörölhetetlenül bejuttatták a modem európai történelembe. Göncz úr tízéves munkája tiszteletet és csodálatot érdemel. Őszinte, baráti viszonyulása és a szlovák–magyar együttműködés bővítésének és megszilárdításának támogatása Szlovákiában is közkedvelt államférfivá tette. Ezután az államelnök kitért arra is, hogy az 1998-as magyar parlamenti választások után Magyarország és Szlovákia együttműködése elmélyült, ezt több közös projekt tanúsítja. Ezek között említette meg a Párkány–esztergomi Mária-Valéria híd építését. Ezt követően Németh László és Bibó István gondolatait elemezte. Majd így folytatta: eljött az ideje annak, hogy fogadjuk el a történelem kihívását és kezdjük el írni a kapcsolataink új fejezetét, hogy közös történelmünket változtassuk meg két baráti szuverén állam életének közös víziójává, mely államok a humanista elveket valló demokratikus Európa és világ integrált részét képezik majd. Beszédét magyar nyelven zárta: Kívánom, hogy a következő évezred a szlovák és a magyar nép számára a békesség, a barátság, a jószomszédi viszony és a kölcsönös megbecsülés évezrede legyen!

A képviselők felállva – pártállástól függetlenül – tapssal köszöntötték a szlovák elnököt, aki este megnyitotta Jozef Fabini festőművész kiállítását a Rákóczi Szlovák Kulturális Intézetben – Államelnök Úr! Önt ma a magyar parlament felállva, tapssal köszöntötte. Milyen érzés volt? – kérdezte tőle Szarvas István.

RS: Ilyen érzésem még sosem volt! Egy kicsit féltem a magyar parlamentben beszélni. Az Országházban már voltam, de az ülésteremben még nem. Amikor megláttam, hogy tele van a Parlament, arra gondoltam, mi lesz, ha beszélni kezdek. Viszont nagyon jó érzéssel jöttem ki, mert arra gondoltam, hogy a jövő a miénk, a két országnak együtt kell Európába és a NATO-ba menni. Ha olyan támogatást kapunk Magyarországtól, amit eddig kaptunk, és ha a jövőben is ez lesz, akkor a két országnak csak jó kapcsolata lehet.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy ez a kitűnő felsőszintű kapcsolat, amely szinte példa nélküli, átterjedhet a gazdasági és kulturális vonalra is?

RS: Biztos vagyok benne, hogy igen. Ilyen lehetőség, ami most van, soha nem volt, ezt ki kell használni, ez mindkét ország érdeke. A két ország köztársasági elnöke soha nem volt ilyen jó viszonyban. Kilenc éve ismerjük egymást.

Az államfő három év múlva újra eljött

Rudolf Schuster aláírásaRudolf Schuster szlovák államfő 2003 őszén kétnapos látogatást tett hazánkban. A szlovák államfő hihetetlenül zsúfolt programot bonyolított le magyarországi látogatása alatt. Megérkezésekor Mádl Ferenc köztársasági elnök átadta részére a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykereszt a lánccal kitüntetést, amit Rudolf Schuster a Fehér Kettős Kereszt Első Osztályú Érdemrenddel viszonzott. Az államfők plenáris tárgyalása után a Sándor-palota Mária Terézia termében sajtónyilatkozatok hangzottak el. A szlovák államelnök elmondta: eljött az ideje annak, hogy Magyarország és Szlovákia olyan kapcsolatokat ápoljon, mint Szlovákia és Csehország. – A jövőbe szeretnénk nézni, és abból kiindulni, ami minket a múltban összekötött – szögezte le. Rudolf Schuster kijelentette, érezhető a budapesti szlovák nagykövet hiánya, s ezt most már gyorsan orvosolni szükséges.

Mádl Ferenc hangsúlyozta: mindkét ország érdekelt abban, hogy az Európai Unió készülő alkotmányának egyes elemeit újragondolják, és kívánatos lenne megjeleníteni benne a kisebbségeket és az európai közös múltat is. Ezután a Parlamentben találkozott az országgyűlés alelnökeivel, majd a szlovák nagykövetségre ment, ahol Milán Kurucz ideiglenes ügyvivő fogadást adott tiszteletére. A fogadáson megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök és Göncz Árpád korábbi államelnök, akihez – ahogy Rudolf Schuster fogalmazott – tizenkét éves barátság fűzi. A szlovák államelnök az előre betervezett időt tizenöt perccel túllépte, hosszan beszélgetett Göncz Árpáddal, majd Csehország magyarországi nagykövet asszonyával, akihez magyarul szólt. A nagykövet asszony mosolyogva figyelmeztette, hogy magyarul nem túl sokat ért. Majd néhány szót váltott a szlovák államfő a frissen kinevezett amerikai nagykövettel. Ezután rendelkezésére állt a magyar tévéknek, majd utána a szlovák tévének és az újságíróknak.

– Sikerült a szarvasi szoborproblémát megoldani? – kérdezte tőle Szarvas István a 2000-ben készült közös fotójuk aláíratása után.

RS: Örömmel mondhatom önnek, ígéretet kaptam, hogy mégis felállítják Milán Ratislav Stefánik ezredes szobrát, amelyet az ottani szlovákság több nemzedéke őrzött. Kassai főpolgármesterként szorgalmaztam a Márai-ház tatarozását, továbbá azt, hogy emléktábla emlékeztessen azokra a helyekre, ahol Kassán Kazinczy Ferenc és Batsányi János örökbecsű szellemi értékeket alkotott.

– Milyen kérdésekben kellene előbbre lépni?

RS: Van néhány, ezek közül kettőt emelnek ki. Az egyik a Miskolc és Kassa közti autópálya megépítése, a másik a bősi vízlépcsőrendszer. Érthetetlennek tartom, hogy hosszú hónapok óta nincs magyar dunai kormánybiztos, akivel tárgyalni lehetne érről a problémakörről.

A szlovák államfő aznap délután tárgyalt Medgyessy Péter miniszterelnökkel és Orbán Viktor volt miniszterelnökkel. Másnap felkereste Szarvast és Miskolcot. Szarvason részt vett a felújított Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon átadási ünnepségén, Miskolcon pedig az Ultimátum című könyve bemutatóján. Az elnök 1934. január 4-én Mecenzefben született. A Szlovák Műszaki Főiskolán Pozsonyban gépészmérnöki diplomát szerez 1959-ben. Ezt követően volt a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa, a Kelet-szlovákiai Vasmű osztályvezetője, majd az igazgatósági titkárság vezetője. 1964-től 1990-ig a CSKP tagja. 1974 és 1983 között a kassai nemzeti bizottság alelnöke, majd 1984-től 1987-ig elnöke. 1989-90-ben a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. 1986-tól 1990-ig a Szlovák KP elnökségének tagja. 1990-től 1992-ig Csehszlovákia ottawai nagykövete, majd a külügyminisztérium munkatársa. 1994-től 1999-ig Kassa főpolgármestere. 1998-99-ben a Polgári Egyetértés Pártja elnöke. 1999-től köztársasági elnök, 15 könyvet írt – olvashattuk a 2003. november 7-i Hetedhéthatár magazinban.

 

Forrás: Zetapress.hu