Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sólyom László: Új alkotmányra nincs kényszerítő szükség

2015.11.07

Sólyom László: Új alkotmányra nincs kényszerítő szükség

2010. november 23-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete konferenciát rendezett Alkotmány-alkotmányosság címmel. A konferencia szünetében Sólyom László ex-államfő válaszolt lapunk kérdéseire.

 

Elnök úr! 1995-ben, amikor az Ön hatéves alkotmánybírósági munkáját befejezte, egy HVG-interjúban azt nyilatkozta, sokan azt szeretnék, ha ebben az országban Nagy Frigyes álmai valósulnának meg. Minden egyes kérdés jogszabályban lenne rögzítve. Azt képzelik, az alkotmány direkt módon érvényesülhet. Annak alapján dolgoznának, és így nem lenne szükség az Alkotmánybíróságra. Ön azt mondta, ez egy végtelenül helytelen dolog. Ezt kifejtené nekem?

 

 

Sólyom László (Fotó: Lantai József)

Ez a felvilágosodás korának volt az illúziója, hogyha mindent aprólékosan szabályoznak, akkor nincs szükség értelmezésre, hanem mindent egy az egyben alkalmazni lehet. Ebből születtek annak idején a XVIII. század végén a monstre törvények, sok ezer paragrafussal. De ezek sem működtek igazán, hiszen az élet az folyik, és a jog is egy élő mechanizmus, ami követi az életet. Éppen ezért értékeltem mindig nagyon sokra az alkotmánybírósági értelmező tevékenységet. Ugyanazt az Alkotmányt akár száz éven keresztül is életben lehetne tartani a megfelelő értelmezésekkel. Így volt ez Amerikában. Kétszáz éve van alkotmány és mégsem mondják azt, hogy elavult, mint nálunk húsz év után.

(Az USA 1803-ban kiadott alkotmányában a következő olvasható: az alkotmány módosítására úgy kerülhet sor, hogy az eredeti alkotmányszöveg változatlan formában megmarad és ehhez fűznek kiegészítő cikkelyeket. – a szerkesztő).

 

Ott voltam azon a Századvég könyvbemutatón, ahol Az Alkotmány kommentárja című kiadvány került bemutatásra, ahol három közjogi méltóság köztük Ön is részt vett, Ott elnök úr egyértelműen már kifejtette, hogy új Alkotmány létrehozására nincs szükség, hanem  esetleg ennek a módosítására kerülhet sor.  Továbbá abban az esetben, hogyha változtatni akarnak, ez nagyon alapos és hosszú távú előkészítő munka. Gondolom, hogy most is fönntartja ezeket?

 

Én azt mondtam akkor is és a mostani konferencián is, hogy új Alkotmányra nincsen kényszerítő szükség. Ugyanakkor lehet új Alkotmányt kibocsátani, hiszen ez minden parlamentnek alapvető joga, így megteheti. Ehhez azonban nincsen szükség arra, hogy a hatályos Alkotmányt teljesen negatív színben tüntessék fel, és mintegy annak ellenében alkotmányozzanak. Bizonyos alapelveket fenn kell tartani a mostani Alkotmányból.

 

Még egy nagyon lényeges dolog. Ön ma azt jelezte, hogy kétharmados törvényekkel részenként meg lehet változtatni. Az sem világos, hogy változtatnánk meg. No de egy ilyen alkotmánymódosításhoz is több év szükséges, nem?

 

Az alkotmányozás nagyon pontos szakmai előkészítést követel. Minden kapkodás megbosszulja magát.

 

Nagyon szépen köszönöm, Elnök Úr!

 

Sólyom László Pécsett született 1942-ben. Magyar jogtudós, egyetemi tanár, a magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja. 1990 és 1998 között a testület első elnöke, 2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság elnöke. A személyhez fűződő jogok és alkotmányos alapjogok neves kutatója.