Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vértes: Versenyképsségünk év végére javulni fog

2015.11.11

 

Vértes: Versenyképsségünk év végére javulni fog

Vértes Andrással, a Gazdaságkutató Zrt. elnökével a Ráday utcai irodájában beszélgettünk.

- Különbözik-e a jelenlegi kormányprogram az Ön által miniszterelnökjelöltként beterjesztett Vértes-programtól, és mi az, amit a jelenlegiben negatívként értékel?

 

Vértes András

vertes-andras001.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Szarvas István és Vértes András

Azt gondolom, hogy a Bajnai kormány gyorsan lépett, helyes irányba lépett és alapvetően a szükséges lépéseket hozta meg. Alapvetően egyetértek azzal, ami történt. Nyilván a részletekben vannak apró különbségek, de azt tartom nagyon fontosnak, hogy megtette azokat a lépéseket, amelyeket részben a kiadáscsökkentési ágon, részben a strukturális reform ágon meg kellett tennie, és elkezdett kommunikálni a főbb politikai erőkkel.

Ez az adott körülmények között nyilván kényszer is volt. Emellett azonban a kabinet egyeztetni kezdett a társadalmi erőcsoportokkal a további lépések egy részéről is, bár figyelembe kellett vennie, hogy nyilvánvalóan korlátozott felhatalmazású.

S hogy mi az, amit egy picit másként csináltam volna? Például nem vezettem volna be a 18%-os áfa-kulcsot. Azt gondolom továbbá, hogy az ingatlanadót igenis be kell vezetni. Persze most is bevezetik, de szerintem egy picit más technikával, jobban s lehetett volna.

Lényegében minden ingatlanra, de alacsonyabb kulccsal lett volna célszerű kivetni, akkor nincs vita arról, hogy összevonás vagy nem-összevonás, minden ingatlan és mindegyik ugyanazzal a kulccsal adózik. Egyes esetekben lehetett volna szerintem sokkal egyszerűbb és társadalmilag talán elfogadhatóbb megoldásokat találni. De ezek alapvetően technikai ügyek.

Nem mondtam volna fel továbbá a lakástámogatási rendszert. Ebből a költségvetési megtakarítás jelentéktelen, mert úgyis mindenki még előtte felvette a kedvezményes hitelt, meg a szocpolt, ha megtehette. Ebből nagyon pici a mostani megtakarítás. Az átalakításra természetesen szükség volt, nem az átalakítást vitatom, de ráért volna a válságot követően meglépni. Egyébként most tulajdonképpen ugyanezt csinálja a kormányzat, mert, bár talán nem a válság közepén kellett volna, bevezetett egy másik támogatási rendszert. De ezek nüánszok. A dolog lényegét szerintem a Bajnai kormány nagyon-nagyon jól csinálja.

Az egyik reggeli tévéműsorban Vizi E. Szilveszter az Akadémia korábbi elnöke kétségbeesetten jelezte, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg drámaian csökken, pedig az eddigi, 1% körüli ráfordítás is kevés volt. Hogy értékeli, nem lesz ez negatív hatással a magyar gazdaságra?

Bevallom, nem rendelkezem adatokkal arról, hogy mi csökken az állami K+F kiadásokban. Ne felejtsük el ugyanis, hogy a kormányzat csak az állami K+F kiadásokról dönt, ami nagyjából a GDP-nek a 0,6-0,7%-a, s itt nem látok nagyon jelentős visszaesést. Ezzel azonban jelenleg az állam a K+F ráfordítások kétharmadát finanszírozza, s az üzleti szféra csak nagyjából egyharmadát. Elképzelhetőnek tartom, hogy az üzleti szféra csökkenti K+F kiadásait, hiszen most a cégek mindennel takarékoskodnak, a K+F kiadásaikkal is, de ezzel az állam nem nagyon tud mit csinálni.

Van olyan, most elfogadott rendelkezés, ami csökkenti az állam hozzájárulását?

Nem, ilyenről nem tudok. Változatlan formában megmaradt az innovációs járulék is. Egyébként most az a jellemző trend a világon, hogy államok nem csökkentik az innováció és a K+F finanszírozását. De sajnos azt is látni kell, hogy a magyar innováció és K+F finanszírozás nagyon-nagyon magas százalékban pazarló, mi nem eléggé az alkalmazott kutatásokat, nem eléggé a tényleges üzleti szférával való együttműködést finanszírozzuk, hanem nagyon gyakran olyan kutatásokra költünk, amelyeknek nagyon csekély az üzleti haszna.

Nehogy félreértés legyen, hangsúlyozom, tudom, hogy esetenként kellenek olyan kutatások, amelyeknek nincsen üzleti haszna, ez hozzátartozik a kultúrához, a művészethez, a tudományhoz, s teljesen rendben van. De azok az arányok, amelyek ez ügyben nálunk érvényesek, messze-messze eltérnek a nemzetközi trendtől. Azt gondolom, hogy igenis helyes lenne az állami kutatás-finanszírozás arányainak a változtatása, de ez még nyilván nem egy rövidtávú ügy.

Az euró mennyi lesz átlagban és az év végén?

Mi azzal számolunk, hogy a válság első szakasza nagyjából lezárult, tehát megállt az a szabadesés, ami jellemezte a gazdaságokat, és a pénzügyi rendszerek túlélték a válságot. Ha ez igaz is, akkor a piacon a bizalom fokozatosan egy picit javul, persze továbbra is mindig nagy ingadozásokkal (szaknyelven úgy mondják ezt, nagy a volatilitás).

Előrejelzésünkben az áll, hogy az év második felében az árfolyam 270-280 forint között ingadozik, s az év végén valószínűleg ennek az erős vége felé, tehát valahol 270 környékén alakul. Az év átlagában 285-ös, vagy 285 környékén lévő euró árfolyam a legvalószínűbb, lehet ennél egy picit kisebb, de hát a napi ingadozások miatt nagyon nehéz a pontos értéket előre megmondani.

A sajtó részére kiadott anyagban azt olvastam, hogy ha a világgazdaságban pozitív tendenciák lesznek, akkor az ország versenyképessége év végére javulni fog. Mi indokolja ezt az optimizmust?

A világban azzal tudták megakadályozni a még mélyebb válságot, hogy hatalmas állami pénzeket, ezermilliárd dollárokat és eurókat költöttek bankok mentésére, államosítására, a fogyasztói kereslet növelésére és minden egyébre. Ennek az a következménye, hogy az államháztartás az összes nagy országban hatalmas deficitekkel működik, a hiány az USA-ban 12%, Nagy-Britanniában 10% körül, Írországban 15% környékére stb. lesz, s óriási deficitek lesznek Spanyolországban és Németországban is.

Ennek következtében nőnek az államadóságok, elképesztő méretű államadóság növekedés lesz, az IMF előrejelzése szerint az államok adóssága még 2014-ben is növekedni fog. Ez azzal jár, hogy a többiekéhez képest a magyar egyensúlyi pozíció lényegesen jobbá válik, Magyarország állami deficitje minden számítás szerint valahol 4% alatt marad. Pici eltérések nyilván lehetnek, de azok nem túl érdekesek.

És mi az előírás? Ugye az IMF megállapodás 3,9%?

Államháztartási hiányunk kedvező lesz. Az államadósság rátánk idén nő ugyan, de a forintnak az év végi, a tavalyinál gyengébb szintjét a GDP csökkenés indokolja. Valójában nem az államadósság növekszik, hanem egyéb külső tényezők változnak. Ezért, ha előre nézünk, az államadósság rátája csökken, a kormány azzal számol, hogy 3-4 év alatt 60%-ra megy, miközben a világban 110%-ra megy fel, és az európai unió átlaga is közelíteni fogja a 100%-ot. Tehát a magyar egyensúlyi pozíció, nem az idei év végén, de 1-2 év múlva a legjobbak közé számíthat majd Európában.

Persze, ha elrongáljuk ismét az államháztartási deficitünket, és újra nagy külföldi forrásokat szerzünk, amiket egyébként jelenleg nem kapunk meg, de tegyük fel, hogy pár év múlva igen, és ezeket azonnal elkezdjük felélni, akkor nem igaz, amit mondtam. De ha megtartjuk a jó egyensúlyi pozíciót, és strukturális reformokat kezdünk, akkor Magyarországnak igen kedvező versenyképességi és növekedési pozíciója lehet.

Ehhez reformra van szükség például a nyugdíj-rendszerben, az önkormányzati rendszerben, meg, urambocsá’ az egészségügyben, amely most tabu-téma, de 1-2 év múlva talán nem lesz az, ha tovább folytatjuk a szociális rendszerben a munka világát segítő, a foglalkoztatást növelő lépéseket, akkor mindez a legjobb kiindulóponttal szolgálhat egy kedvező pálya számára.

Egy esetleges kormányváltás negatívan vagy pozitívan befolyásolná a magyar gazdaságot?

Nyilván az a kérdés, hogy az új kormánynak mi lesz a programja. Nagyon jól tudjuk, hogy nem a választások előtti programok, hanem a kormányprogramok és a kormány tényleges cselekvései a mérvadóak. Nagyon remélem, hogy Magyarországon az elkövetkező időszakban is olyan kormány lesz, amelyik megtartja az egyensúlyi pozíciót. Tehát amelyik fontosnak tartja, hogy az államháztartás hiánya a fokozatosan lejöjjön 3% alá, amelyik tesz azért, hogy az államadóság csökkenjen, minél gyorsabban lemenjen 80%-ról 60% környékére.

Ezzel ugyanis nagyfokú nemzetközi pénzügyi bizalmat nyernénk, megkönnyítenék a finanszírozást, hiszen olcsóbbá válnának a külföldi és hazai források, sokkal olcsóbban lehetne a piacokon államkötvényt kibocsátani. Az országnak tehát – még egyszer mondom: strukturális reformokat vállalva nagyon jelentősen javulna a fejlődési perspektívája. Persze lehet olyan kormány is Magyarországon, amelyik nem ezt csinálja, de ezzel szerintem nagyon súlyosan rongálja majd az ország fejlődési esélyeit.